Lehet, hogy eme "szabályok" esetenként feleslegesnek tűnhetnek, vagy nem ért velük teljesen egyet mindenki, de ezeket az évek alatt összegyűjtött tapasztalatokból írtam össze. Ha megfogadod, jól jársz, ha nem, szíved joga dönteni.

1. Akiket mellőzzünk: Mary Sue & Gary Stu. Hogy kik is ők? Olyan karakterek, akik tökéletesek. Ha lányok, akkor mindig, mindenkivel kedvesek, szépek, okosak, cserfesek, vidámak, sosem ügyetlenkednek (ha mégsem, az annyira vicces, vagy ők annyira kedvesek, hogy senki nem veszi zokon), sosem megy bennük fel a pupma, sosem haragszanak senkire. Mindenki szereti őket, aki pedig nem, az csak irigy rájuk. Sosincs nagy veszekedése az öccsével, mindenkit szeret, szívesen kölcsönadja a ruháit, szabadidejében egyébként szépségkirálynő, és minden vágya a világbéke.
   Gary Stu esetében az iskola rossz-fiújáról beszélünk (már szerepjátékban, egyéb területeken ő is simán csak tökéletes), akiért minden lány oda van, ő mindig mindent menőn csinál, bőrdzsekiben flangál, kinevet másokat, lóg az iskolából, lefújja az igazgató kocsiját sprével, és úgysem rúgják ki. Szabadidejét motorozással vagy autókázással tölti, és ő sosem fél, sosem ragadják el az érzelmei. Ő Menő, nagy betűvel.
   És hogy miért is kéne őket elkerülni? Mert a játékosok többségét idegesítik. Senki nem tökéletes, senki nem menő állandóan, mindenkinek vannak érzései, legfeljebb elnyomják magukban. Félreértés ne essék, lehet, hogy menőnek írd a karaktered, vagy épp kedvesnek, de senki nem viselkedik minden helyzetben ugyanúgy - ha csak simán csodaszép és okos és cserfes és bájos, vagy épp egyszerűen nagyon "kúl", akkor egysíkú. Az olyan karakter pedig sosem az igazi.
2. Ne nyissunk gyárat. Lehet, hogy te a legjobban a kedves és vicces karaktereket tudod kijátszani, vagy épp a magának való dörmögőt, de ne gyárts belőle kettőnél többet - az a kettő is legyen különböző nemű. Mi értelme, ha van tucatnyi ugyanolyan karaktered, csak a nevük és a kinézetük más? Semmi. A szerepjáték a fantázia világa, ezt sose felejtsd el. Lehetnek a karaktereid hasonlóak, de ne ugyanolyanok - például, lehet, hogy mind a kettő furfangos és önző a maga módján, de míg az egyik karót nyelt, és utálja az embereket, addig a másik a buli közepe, és mindenhonnét viccel vágja ki magát. Hasonló a két karakter, mégsem ugyanolyan.
3. Ne akarjunk túl sok mindent. Az sem jó, ha a karakter unalmas, de az sem, ha túl sok mindent szeretnénk belesűríteni a jellemrajzába. Elvégre az életben sincs olyan, akinek például nincs humora, de szereti a vicceket, bátor, ugyanakkor önző és félti az irháját, és aki mindemellett még okos, de naiv, és kedves, de szótlan, valamint egoista, de önmagában kételkedő is.
4. Legyen odavaló. Például, egy zombis-öldöklős oldalon egy abszolút kedves, de semmire sem való lány nem sokat tehet, ahogy egy nagyvárosos, ismerkedős szerepjátékban sincs sok keresnivalója egy démonvadásznak. Mindig építsd úgy a karaktert, hogy illjen bele a szerepjáték világába.
5. Ne lopj. Bár jó lenne, ha ezt nem kéne külön kiemelni, de a mai világban sajnos muszáj - soha, de soha ne lopd el más karakterét. Ebbe beletartozik az is, ha csak jellemleírást emelsz el, vagy háttérsztorit, vagy épp a képeket és vele együtt a nevet (nyilván, ha sztár van a képen, és az ő neve is, az nem játszik). Az nem ér, ha csak átírod a neveket - ugyanúgy lopásnak számít. Neked hogy esne, ha több órás munkád veszne kárba?
6. Ne használd fel a karaktered újra és újra. Lehet, hogy van, akit ez nem zavar, de ismerek pár oldaltulajdonost, én magam is az vagyok, és mind állítjuk - rossz érzés, mikor valaki csak bedob hozzánk egy előre megírt karaktert, akit húsz másik oldalon is megtalálunk. Olyan, mintha nem érdekelne igazából a szerep, csak minél több helyen ott akarsz lenni. Tényleg ennyire nehéz lenne keresni másik kép-alanyt, másik nevet...?

Mindent összevetve, ha ezeket betartod, az már pár lépéssel közelebb visz a jó karakterek világa felé.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés